9. fejezet: Szürrealista erkölcs

- Szürrealizmus. Hm .... valami rémlik. Freud meg a tudatalatti, szexuális töltet, meghökkentés, valami ilyesmi ...

Kinyitotta a könyvet, fellapozta a 9. fejezetet, de legnagyobb meglepetésére nem történt semmi. A fényt legalábbis nem látta, így elkezdett olvasni.

"Luis Bunuel már megjelenésében sem volt hétköznapi, arcát nehéz volt elfelejteni. Művészete azonban még ennél is markánsabb nyomot hagyott a világban. Első filmjét (Az andalúziai kutya, 1928), melyet Salvador Dalíval együtt írt és rendezett, a szürrealizmus első gyöngyszemeként tartják számon. A film mindössze 15 perc, története gyakorlatilag nincs, a hétköznapi ember számára legalábbis. Persze születtek magyarázatok, értelmezések, de a legfőbb kérdés Az andalúziai kutyával kapcsolatban, hogy szükséges e egyáltalán bármilyen értelmet keresni benne. Nem lehetséges e, hogy csupán egymás után vágott képeket látunk, melyeket csupán a férfi és nő közötti vélt vagy valós viszony kapcsol össze? Hiszen a mozgóképi szürrealizmus is erről szól tulajdonképpen. Meghökkentő felvételek egymás mellé rendezése, teljes mértékben kiiktatva a tudatos gondolkodás lehetőségét, inkább az álmok megmagyarázhatatlan logikáját követve.

Az andalúziai kutya esetében is az álomszerű elbeszélésmód érvényesül, az elmúlt évtizedek alatt kialakult nemzetközi montázs technikát alkalmazva, mely a nézőt akaratlanul is gondolkodásra készteti. Érteni akarja amit lát, holott ez teljesen szükségtelen. Az elején, mikor Bunuel maga is feltűnik, élete során először és utoljára, a vásznon a néző még azt hiheti, hogy valami könnyen befogadhatót fog látni. Aztán a penge-szem találkozással ez fel is borul. Azonosulásra, átélésre teljes mértékben alkalmatlan a film.

A film tökéletesen illeszkedik Bunuel életművébe, kellőképpen megalapozva további munkáit. A mindennapi, megszokott cselekvéseket kifordítja és egy teljesen szürreális szempontból ábrázolja; ezt a feszültséget pedig sohasem oldja fel egy happy end a végén. Sohasem alkalmaz rejtett utalásokat, mindent megmutat a maga naturális valójában, mint például a szőrös hónalj, a baleset, vagy a szexuális zaklatás. Több valóságsíkon zajlik a cselekmény, melyet Az andalúziai kutyában például a szobából a tengerpartra kilépés is szimbolizál. Összességében elmondhatjuk, hogy a polgárpukkasztás és a zavarkeltés igen erős motivációk voltak Bunuel számára."

- Szép kis leírás. Kéne látni a filmet, hogy érthető legyen. - még szinte ki sem mondta ezt Marnie, a vele szemközt lévő falon megpillantotta a kezdő képkockákat. Végignézte a filmet és eltöprengett a jelentés keresésének szükségességéről.

- Ha akarunk persze beleláthatunk dolgokat, de ez is szubjektív lesz, mint a dokumentumfilmek esetében. Ki mit hozott magával, az fogja befolyásolni a következtetéseit. Szerintem egy nehezen érthető zseni munkája ez és abban sem vagyok biztos, hogy ő maga tudta mit csinál. Meglehet, ő maga sem tudná megmagyarázni amit csinált ...

Marnie becsukta a könyvet és visszatette a polcra.

- A hangosfilmek idejében némafilmet csinálni, na ez az igazi bátorság. Bár most már jöhetne valami rendesen beszélő, egyszerűen értelmezhető film is, mert ezek csak jól összezavarnak. Túl sok ez így egyszerre...